- Az Élő Szó a törvény -

- A szívünkben Élő Evangélium az igazság -

Jézus Krisztus (Illa), Róbert és Lőrinc

Mit jelent kereszténynek lenni?

Mit jelent kereszténynek lenni? Kereszténynek lenni azt jelenti, hogy igének lenni. És mi az ige? Az ige az élő szó, amit kimondasz a szádon. Minden élő szó, ami a szádon kijön, az az ige. A szádon kijövő élő igaz szót kell felismerned, és azzal az élő szóval kell eggyé válnod. Ezt tanítja a Biblia, mert te vagy a Biblia. Ezért nem a Bibliára, a leírt szóra kell visszatérned, hanem az élő szóra kell visszatérned, amit a szádon kimondasz. Kezdetben vala az ige, és az ige élő vala, és az élő igaz vala. Ez a kereszténység. Igesigülés, a szádon kijövő élő és igaz szóval való eggyé válás. Puszi: Krisztus (Illa)

Te vagy a kereszténység

 1. Te vagy az élő szó, te vagy az élő ige, te vagy az örök élet. Te vagy a kereszténység. Itt tartunk Friedrich Nietzsche és Hamvas Béla óta. Embernek lenni azt jelenti, hogy örökké élni, igének lenni. Kezdetben az ige vala és az ige élő vala és az élő igaz vala. Legyél élő ige, örök élet - ez az ember.

AD 2023 - Puszi, Krisztus (Illa)

Az ember útja - A zen útja (10∞)

1. A formából az ürességbe - az ürességből a fénybe.

2. Az egyből (1) a nullába (0) - a nullából (0) a végtelenbe (∞).

AD 2023 - Puszi, Krisztus (Illa)

 Hegedűs Róbert Illa wikipédia oldala 2023-tól itt érhető el.

Éli Szútra

 Gnosztikus Zen: Éli Szútra

Ismerd meg igaz önmagad

Krisztus Illa, a mindent meghaladó bölcsességben időzvén látja, hogy igaz természetében minden él, minden fény, és ezzel az örök életet éli.

Buddha Sziddhártha! A forma üresség, az üresség forma, de a fény él, az él fény. Mert a forma valójában fény, az üresség valójában él, a forma valójában él, az üresség valójában fény, a fény valójában él, az él valójában fény. Így ilyen az érzés, az érzékelés, az akarat és a tudatosság is.

Buddha Sziddhártha! Minden jelenségnek él a természete, minden jelenségnek fény a természete. Nem keletkeznek, és nem szűnnek meg, nem tiszták, és nem szennyezettek, nem növekszenek, és nem csökkennek. Ezért a fényben nincs forma, érzés, érzékelés, akarat és tudatosság. Nincs szem, fül, orr, nyelv, test és értelem, nincs szín, hang, szag, íz, tapintás és tudati folyamat, nincs birodalma az érzékszerveknek és a tudatosságnak. Nincs nem tudás, és nincs annak megszűnése, nincs öregség és halál, és nincs ezek megszűnése sem. Nincs szenvedés, nincs annak oka, nincs annak megszűnése, és nincs útja a megszüntetésnek. Nincs megvalósítás, és nincs megérkezés, mivel nincs, amit el kellene érni.

Az élő lénynek a meghaladó bölcsesség által él az elméje, fény az elméje, gondtól, félelemtől mentes az elméje. Mivel él az elméje, fény az elméje, gondtól, félelemtől mentes az elméje, ezért rettenthetetlen, és meghaladva minden illúziót az igazságot, az Alfát és az Omegát, a teremtő szellemét éli.

A három világ minden élő lénye a meghaladó bölcsesség által valósítja meg a tökéletes és felülmúlhatatlan szellemiséget. Ezért ismerd fel a meghaladó bölcsességet, a nagy szent szellemet, a nagy tudás szellemét, a felülmúlhatatlan szellemiséget, a hasonlíthatatlan szellemiséget, azt, ami véget vet minden szenvedésnek. Ez igazság, nem hazugság. Ezért hangoztasd a meghaladó bölcsesség szellemét, amely így szól:

élek, élek, élek túl, mindenen túl, él a fény

élek, élek, élek túl, mindenen túl, él a fény

élek, élek, élek túl, mindenen túl, él a fény

Az Éli Szútra Krisztus válasza Buddhának a Szív Szútrára.

Hegedűs Róbert, 2022. (bővített változat).

 Hegedűs Róbert Illa 2015 óta nem tanít a Facebookon, tanításait lezárta.

De kinyilatkoztat a mai napig, viszont ezeket már angol nyelven teszi. Néhány magyar nyelvű kinyilatkoztatását itt megosztom majd.

Éri Anita a menyasszony

Refuge in the 21. century/Menedékvétel a 21. században

Apu is the Absolute Source.

 We take refuge in the Life, the Universe and the Knowledge.
1. The Life is our refuge.
2. The Universe is our refuge.
3. The Knowledge is our refuge.
1. Apu, the Life is my refuge, I am the infinity Time.
- Every Life Form is my refuge.
2. Apu, the Universe is my refuge, I am the infinity Space.
- The Planet Earth is my refuge.
3. Apu, the Knowledge is my refuge, I am the infinity Speed.
- The Freedom is my refuge.

/////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

 Apu az Abszolút Forrás.

 Menedéket veszünk az Életben, a Világegyetemben és a Tudásban.
1. Az Élet a mi menedékünk.
2. A Világegyetem a mi menedékünk.
3. A Tudás a mi menedékünk.
1. Apu, az Élet az én menedékem, én vagyok a végtelen Idő.
- Minden Életforma az én menedékem.
2. Apu, a Világegyetem az én menedékem, én vagyok a végtelen Tér.
- A Föld bolygó az én menedékem.
3. Apu, a Tudás az én menedékem, én vagyok a végtelen Sebesség.
- A Szabadság az én menedékem.


Comment/Megjegyzés:
Apu, Apuci, Apucika can be found in Hungarian, Korean and Ancient South Americans languages, means Dad, Daddy, God - Az Apu, Apuci, Apucika megtalálható a Magyar, Koreai és az ősi Dél Amerikai nyelvben, jelentése Isten: http://en.wikipedia.org/wiki/Apu_(god)

A Magyarok földönkívüliek? - Szilárd Leó, Isaac Asimov, Marx György és E.T. (Ede Teller) szerint igen. Mert a Magyarok azok, akik megakarják váltani a világot.

Annál nagyobb szerencse nem is történhetett volna velünk, minthogy magyarnak születtünk. Egyrészt azért, mert a magyar nyelv logikus, matematikai alapokon nyugszik, és valójában olyan, mint egy tisztán felépített nyelv, ahogy Kiss Dénes költő fogalmaz, a magyar nyelv egy digitális nyelv. Elég nyilvánvaló, hogy ez a nyelv biztosítja a világ számára a gondolkozási szinvonal folyamatos fenntartását és fejlődését, és elég erősen jelen van a technikai szinvonal ugrásában. Gondoljunk csak a szárazföldi közlekedés forradalmára a kocsira, vagy arra, hogy az egész űrkorszak mögött a magyar gondolkozás milyen domináns szinvonallal van jelen: a relatívitás elmélet és az egész űrtechnika nem másra épül, mint a Bolyai féle matematikára, a képátvitel Tihanyi Kálmán érdeme, az atomenergia Szilárd Leóé, a digitális számítógép Neumann János nevéhez fűzödik, és legújabban pedig az egész szakma Erdős Pál matematikáját próbálja értelmezni. Tehát nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a magyar ember rendkivül logikusan gondolkozik, és ez pedig a magyar nyelv érdeme.

A másik dolog amire érdemes felfigyelni, hogy nincs még egy olyan nemzet, amelyik ennyire depressziós, önmarcangoló és pesszimista lenne mint a magyar. Ezen pedig nincs mit csodálkozni, mert egy nép sem adott ennyi értéket az emberiségnek önzetlenül mint a magyar, és egy néptől sem vettek el annyit mint tőlünk. Mert nemcsak a tudásunkat, hanem a becsületünket, az önérzetünket, a történelmünket, és végső soron az önértékelésünket is elvették. Ezért teljesen természetes, hogy mindeki depressziós, hiszen az egész magyar nemzet hamvaiba borul.

Sok fiatal más kultúrákba csavarodik bele, saját kultúrája és nyelve értékét nem, vagycsak részben ismeri fel, így idővel felszívódik és megszűnik magyarnak lenni. Viszont mégsem ennyire rossz a helyzet. Egyrészt a magyar nemzet nyelvéből és annak lelkületéből fakadóan képes hamvaiból feltámadni, vagyis újjáéledni a halálból, mert csak a magyar elmének van meg az a képessége és lehetősége, hogy újra egy technológiai ugrást hajtson végre a világban. Ha ez megtörténik, akkor viszont már más nemzetek is elfogják ismerni és fogadni azt, amire az idős Teller Ede is rájött, hogy a magyar nyelv a legnagyobb kultúrális érték a világban, úgyanis a magyar nyelv nélkül nem jutott volna az emberiség ilyen magas fejlettségi szintre.

A másik lényegi pontja lehet a megújulásnak, hogy a tradiciónális magyar nyelv és eredet kutatás új korszakba fog lépni idővel. Mert most már nem az a kérdés, hogy melyik nyelvcsaládhoz vagy földrészhez tartozunk, hiszen mostmár ki lehet jelenteni, hogy mindegyikhez. Teljesen mindegy melyik kultúrát vesszük górcső alá, az etruszkot, a sumért vagy éppen a dél-amerikait, mindenhol fogunk találni magyar nyomokat és vonatkozásokat. Amikor ténylegesen elhisszük, hogy az őshaza és nyelvi emlékeket mindenhol és mindenben megtudjuk találni a Földön, akkor minden bizonnyal a magyar nyelv és eredet kutatás is új korszakba léphet, és a világűr felé fordulhat. Mert a magyarság állandóan keresni fogja önmagát és eredetét, és ez az amit egyenlőre kevesen értettek meg, mert zsákutca bármiféle elméletet ráhuzni magyarokra, mert úgy sem fogadják el.

Ezért a magyarságnak semmi mása nincs, csak jövője, méghozzá fényes jövője.

"Szilárd Leóval kapcsolatban Francis Crick, a DNS szerepének Nobel-díjas kutatója mesélte a történetet, amely szerint Fermi egyszer kifejtette, hogy a Tejútrendszerben van legalább százmilliárd csillag, többé-kevésbé olyanok, mint a Nap. Sokuk körül bolygók keringenek, egyeseken folyékony víz is előfordul. A vízben a csillagfény hatására kémiai vegyületek szintézise indul meg, az óceánból langyos, tápláló leves válik. Ebből az erőlevesből önreprodukáló struktúrák táplálkoznak. A természetes kiválasztódás belőlük mind fejlettebb, komplexebb lényeket hoz létre. Civilizációk kelnek életre, velük tudomány és technika. Újabb és újabb bolygókat keresnek fel ezek az értelmes lények, bejárva az egész Tejútrendszert. Ezeknek a rendkívül okos lényeknek a figyelmét aligha kerülheti el egy olyan szép bolygó, mint a Föld. De hát akkor hol vannak?" A kérdésre a jelenlévő Szilárd Leó rögtön válaszolt: "Itt vannak közöttünk. Kicsit furcsa az angol kiejtésük. Magyaroknak mondják magukat."

 

 Összeállítottam egy listát az évek alatt a magyar emberek találmányairól és felfedezéseikről, a lista nem teljesen pontos és nem időrendi sorrendben van, de azért nagyjából elfogadható és tükrözi a valóságot. Aki kimaradt belőle attól elnézést kérek, és kérlek utólag tegyétek bele őket. Híres magyar felfedezők és találmányok, nem időrendi sorrendben (forrás: internet):

rovásírás, nadrág, ing, félcipő, nyereg - magyar törzsek
xeroxgép - Selényi Pál
tömegközlekedés, a kocsi - Kócs község
elektromos motor - Jedlik Ányos
számológép - Irinyi János
napenergia hasznosítása, napelem - Telkes Mária
digitális számítógép - Neumann János
lemezmotor, lemezautó - Fejes Jenő
függvényfogalom, Bólyai kemence - Bólyai Farkas
abszolult geometria, térgeometria - Bólyai János
általános relativitáselmélet - Bólyai János
Erdős problémák - Erdős Pál
hütőszekrény - Szilárd Leó
mesterséges intelligencia - Kempelen Farkas
stressz elmélet - Selye János
plazma televízió, síkképernyő - Tihanyi Kálmán
infrakamera - Tihanyi Kálmán
robotrepülőgép - Tihanyi Kálmán
népautó, Volkswagen bogár tervezője- Barényi Béla
antibakteriális fertőtlenítés - Semmelwies Ignác
gépjármű passzív biztonsági rendszere - Barényi Béla
gyűrődőzóna és törésteszt - Barényi Béla
biztonsági őv, biztonsági kormány - Barényi Béla
kozmikus sugárzás - Barnóthy Forró Magda
biomágnesesség - Barnóthy Forró Magda
vasbeton fejlesztés, földrengés biztos építkezés - Gergely Péter
morfin - Kabay János
színes sorváltós katódcső - Okolicsányi Ferenc
elektromos magoszályozó gép - Okolicsányi Ferenc
Ford T-modell tevezője - Galamb József
villamos gyújtás - Galamb József, Farkas Jenő
Mars járó (Sojourner) tervezője - Bejczy Antal
Alfa Romeo és Ferrari konstruktőr - János Viktor
gépjárművek aerodinamikája - Járay Pál
íven függő vonórudas vashíd - Katiburgi Maderspach Károly
holdjáró (Lunar Rover) tervezője - Pavlics Ferenc
telefonhírmondó (rádió elődje) - Puskás Tivadar
élesre állítás, távolságmérés, automatikus expozíció - Mihályi József
transzverter - Magyar László és Csefkó Pál
meggymagbeton (biobeton) - Fazekas Andrea
passzív tumorellenes védelmi rendszer - Kulcsár Gyula
optikai- és akusztikai távíró - Chudy József
okostojás - Zagyvai András
sátorgát - Sápi István Péter
A Föld alakjának a meghatározása - Izsák Imre
mikroprocesszor - Vadász László és Gróf András
DRAM memóriachip, EPROM chip - Vadász László
atomreaktor - Wigner Jenő és Szilárd Leó
elektronmikroszkóp - Szilárd Leó
kobalt bomba - Szilárd Leó
szuperszonikus légi közlekedés - Kármán Tódor
rakétatechnológia, hiperszonikus űrhajózás - Kármán Tódor
leptontöltés - Marx György
geofizika - Eötvös Loránd
biofizika - Bárány Róbert, Bauer Ervin és Szent-Györgyi Albert
informatika - Szilárd Leó
számítógép hálózat (internet őse) - Kemény János
sűrített levegős légzőkészülék, gulyáságyú – Kőszeghi-Mártony Károly
beszélőgép, sakkozógép – Kempelen Farkas
csuklós autóbusz – Rózsa László, Lassú Gábor és Színi Béla
gyufa – Irinyi János
antimonos vonat kerék kéregöntés – Ganz Ábrahám
hengerszék – Mechwart András
sorvetőgép – Kühne Ede
heliométeres szintezőműszer – Kruspér István
oxigénmeghatározás – Winkler Lajos
villamosvasút és fázisváltós villamosvontatás – Kandó Kálmán
alumíniumléghajó – Schwarcz Dávid
elektromos fogyasztásmérõ – Bláthy Ottó
kéziöltést utánzó varrógép – Kiss József
stencil sokszorosítás – Gestetner Dávid
Wolfram-szálas izzó – Just Sándor, Hanaman Ferenc, Bródy Imre
légmotoros kerékpár – Vedres András
bolygóműves sebességváltó – Galamb József
organoterápiás és szintetikus gyógyszerek – Richter Gedeon
világvevő rádió (forgókondenzátor) – Korda Dezső
félautomata fényképezőgép – Mihályi József és Riszdorfer Ödön
Telehor, az első tévéadó – Mihály Dénes
televízió-képcső (modern nagy felbontású televízió) – Tihanyi Kálmán
mikrobarázdás hanglemez – Goldmark Péter Károly
gázok cseppfolyósítása – Freud Mihály
Zemplén-féle elszappanosítás és cukorlebontás – Zemplén Géza
elektronsokszorozó-cső – Bay Zoltán
légkondenzációs hűtőtorony – Heller László és Forgó László
Pattantyús-módszer – Pattantyús-Ábrahám Géza
sokszögeszterga – Gellért Károly
allergofilter – Vajai László
üvegbeton – Losonczi Áron
TBK (új típusú biodízel) – Thész János, Boros Béla, Király Zoltán
biogázreaktor – Kiss Péter
direkt metanolos tüzelőanyag-cella – Oláh György
tű nélküli oltókészülék – Lindmayer István
humanoid látómodul (PAL-optika továbbfejlesztett változata) – Greguss Pál
szintetikus vér (művér) – Horváth István
analogikai számítógép – Roska Tamás
nyugtató – Sellye János
kettős objektív, Binokuláris távcső és diavetítő – Petzval József
forgókondenzátor, világvevő rádió – Korda Dezső
lőelemképző – Juhász István
Illycaffè - Illy Ferenc
gázturbina – Jendrassik György
Word és Excel – Simonyi Károly
nukleáris láncreakció – Szilárd Leó
polarizáltfény-terápia (lágylézer) – Mester Endre
porlasztó – Bánki Donát és Csonka János
részecskegyorsító – Simonyi Károly
Bűvös kocka – Rubik Ernő
Segner kerék, vízturbina – Segner János András
színes televízió – Goldmark Péter Károly
szódavíz – Jedlik Ányos
telefonközpont – Puskás Tivadar
tolósugár-hajtómű – Fonó Albert
transzformátor – Bláthy Ottó, Déri Miksa, Zipernowsky Károly
Váray-féle Kvantummechanikai Periódusos Rendszer – Váray Károly
élőgép (organikus szennyvíztisztítás) – Kenyeres István és Bodnár Attila
Active-Matrix Thin Film Transistor (TFT-LCD; AMOLED) - Tamás Péter Bródy
automata kávéfőzőgép - Illy Ferenc
napház (napenergia-fűtésű lakóház) – Telkes Mária
napkemence (napenergiás hússütő kemence) – Telkes Mária
napelemes vízlepárló (tengervízből ivóvíz) – Telkes Mária
3,5" FDD (flopilemez) – Jánosi Marcell, illetve a flopi őse – Szentiványi Tibor
arteriográf – Illyés Miklós
atombomba – Szilárd Leó, Wigner Jenő, Teller Ede
basic nyelv – Kemény János
Béres-csepp – Béres József
dinamó – Jedlik Ányos
Eötvös-inga – Eötvös Loránd
golyóstoll – Bíró László József
Hafnium, és az izotópok használata – Hevesy György
hangosfilm – Mihály Dénes
filmfelvevőgép – Mihályi József
gömböc – Domokos Gábor és Várkonyi Péter
helikopter – Asboth Oszkár
C-vitamin (aszkorbinsav) – Szent-Györgyi Albert
hidrogénbomba – Teller Ede
holográfia – Gábor Dénes

Bolyai János alkotta meg az abszolúlt térgeometriát és az általános relativitás elméletet 1831 körül, mint ismeretes "A. Einstein 1905-ben közzétette a speciális, majd 1916-ban az általános relativitáselméletre vonatkozó eredményeit. Az utóbbiban Einstein a Bolyai által említett kapcsolatot konkrétan is kimutatta a híressé vált tenzoregyenletében", Tihanyi Kálmán a képmegjelenítést 1920 körül, Szilárd Leó 1926-ban definiálta az informatikát, majd később az atomenergiát és maghasadást, "Neumann János ismerte föl a számítógép jelentõségét és valósította meg annak elektronikus programozását. Kemény János értette meg, hogy a számítógép minden embert megillet, ezért hozta létre a BASIC számítógép-nyelvet. Õ teremtette meg a idõelosztó számítógép-hálózatot" is, az internet ősét, Kármán Tódor a szuperszonikus légi közlekedés, a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás atyja, Wigner Jenő az atomreaktorré, Vadász László és Gróf András az első mikropocesszort hozták létre.

A magyarok hangsúlyosan felelősek az űrkorszak és informatikai korszak létrejöttében, tudásukat más népekkel megosztották, akik aztán a kapott tudást meg is valósították. Ezért ha tetszik ha nem, de a magyarok nemcsak a jelen kor megalkotásában a felelősek, hanem a világ jövőjéért is.

 

A rabszolgaság vége - ingyen pénz, a munka mint szabadidőtöltés

Minden pénz és munka értéke legyen Nulla.

Mai rabszolgatartó társadalom:

Egy társadalom fejlettségét az tükrözi leginkább, hogy az egyénnek mennyi energiát kell arra fordítania, hogy megéljen és saját magát eltartsa. Ha sokat kell foglalkoznia saját maga fenntartásával, mai szóhasználattal élve, ha pénzt kell keresnie, akkor nincs ideje fejlődni, nincs ideje megújulni, nincs ideje mélyen gondolkozni, nincs ideje azt csinálni, amit tényleg akar, mert minden energiáját a pénzkeresés és a megélhetés köti le. Az egész emberiség ebben a kiszolgáltatott és nyomorúságos helyzetben él, vagyis modern rabszolgaként pénzt kell keresnünk nap mint nap ahhoz, hogy megéljünk, hogy fenntartsuk magukat. Egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben szinte alig marad ideje az embernek arra, hogy gondolkozzon, hogy azt tegye amit akar, mert minden erejét a megélhetés köti le. Ez pedig az emberi fejlődés gátja.

A pénz és a munka:

A ma embere nem mehet ki a rétre csak úgy, amikor kedve tartja, nem játszhat a pillangókkal, ha éppen ezt szeretné, nem verselhet naphosszat vagy heverészhet értelmetlenül. Ezek a dolgok a mai fejlettlen és rabszolgatartó társadalomban értéktelen dolgok, hasznot nem hoznak, a termelést nem segítik elő, így értelmetlen és haszontalan dolgok, ezért be vannak tiltva munka címszó alatt. Az embert már csecsemőként bölcsödébe adják, ahova minden reggel bekell mennie, és az egész napját ott kell töltenie, majd jön az óvoda, az iskolák és végül a munkahelyek. Az embert gyerekkorától kezdve rászoktatják a rendszerességre, az intézmény és munkahely függőségre, az alá és fölérendelt szerepekre, megdicsérik és leszídják, piros és fekete ponttal jutalmazzák, később már számokkal mérik a teljesítményét, és végül pedig pénzzel. Számítóvá, vagyis a felette álló tanárnak, főnöknek megfelelni tudóvá alakítják, így lesz végső soron a mai élet ideológiai kulcsszava a pénz és a munka. E két hamis ideológia körül forog az egész világ, ennek van alávetve az egész emberiség, ez az élet értelme és lényege, azért születtünk meg, hogy e két dologban kiteljesedjünk, hogy ennek a két dolognak szenteljük egész életünket.

Az embernek olyan érzése van, amikor munkahelyen dolgozik, mint amikor iskolába jár. A tanárnak, vagyis a fönökének kell megfelelnie, annak él és dolgozik, végső soron attól függ. Ez pedig rossz érzés, mert nem azt csinálja amit szeret, hanem alá és fölérendelt viszonyokba kerül, kiszolgáltatottá válik, vagy éppen megrészegül, mert másik embereknek parancsolhat, azoknak megmondhatja, hogy mit kell tenniük. Mert a rabszolgának való nevelés már csecsemőkorban elkezdődik, a szerepeket az ember ott jól megtanulja, ez intézményesül, az ember életének részévé válik, és végül a nyugdíjjal véget is ér.

Nyugdíjas rabszolgák:

Azok a rabszolgák, akik egész életüket végig dolgozzák, azok végső soron munka függővé, intézmény függővé váltak. Amikor a rendszer kidobja őket, mert megöregedtek, és ezáltal munkájuk és erejük értékét vesztette, vagyis amikor már nincs rájuk szükség, akkor ezek az öreg rabszolgák krízis helyzetbe kerülnek. Egyrészt senki sem tiszteli őket azért, amit tettek, holott ők ezt elvárják, másrészt egész életükben megmondták nekik az óvodában, az iskolában, és a munkahelyen is, hogy mit kell csinálniuk, de most hirtelen szabadok lettek, és nem tudnak ezzel a szabadsággal mit kezdeni. Ezért nagyrészük képtelen leállni és visszamegy dolgozni vagy otthon folytatja saját örömére a munkát ott, ahol abbahagyta, de sokan összeroppanak, mert nem találják a helyüket a világban, vagy besavanyodnak és gyülölködővé válnak, de jócskán akad olyan is, aki rádöbben eddigi élete hiábavalóságára, arra, hogy ő eddig még nem élt, és ezért megpróbál szabadon élni addig, amíg még van ideje. Teljesen mindegy, melyiket nézzük, a nyugdíjas rabszolga valójában már nem tud élni, és ugyanabba a hibába esik mint egész életében, önállótlan, az életével nem tud mit kezdeni saját maga, csak másolja a többieket, csak klisékben és közhelyekben gondolkozik, a szabadságról és boldogságról hamis képe van, ezért vagy összeroppan vagy utazgat, ezért vagy kényezteti vagy sajnáltatja magát, ezért tud még hamisan hinni abban, hogy neki még élnie kell, vagy dolgoznia, hogy az ő élete talán még fontos. Pedig ő nem más, mint egy rabszolgatartó társadalom kicsavart és kizsigerelt áldozata, aki gyerekkorában ártatlanul hitt a rendszer igazságában és eszméiben, és ezzel visszaélve őt kicsavarták, egész életében dolgoztatták, és végül emberi ronccsá tették.

A hamis önbizalom:

Az ember ha jól végzi iskoláit, munkáját, ha megfelel az elvárásoknak, akkor végső soron jutalomban részesül. Ez a jutalmazás egyrészt erkölcsi, és a többi rabszolga embertől származik, másrészt pedig pénzbeli. A pénzbeli gazdagodás velejárója egyfajta hamis emelkedettség és hamis szabadság érzet a többi emberhez képest, én ezt megérdemlem jelmondattal, így egyre kevesebb gondot kell fordítania a megélhetésre, és ezáltal az ember jobban hozzáfér a közös emberi javakhoz, azokat a pénze által élvezni tudja és dúskálhat azokban. Ezért elmondható, hogy az ember pénze alapján részesül a közjóból és a közjavakból. Mert egy szénnel teli csillét húzó munkás nem fog tudni Máltán búvárkodni 3 hónapig, de egy befektetésel foglalkozó bankár igen, viszont egy egeret nyomkodó szakképzetlen számítástechnikus már az űrben is utazhat. Mert a munkásnak a mindennapi megélhetés a gond, viszont a bankárt és számítógépest ez már nem érinti, nekik van idejük búvárkodni és űrutazni.

Hamis elszámolás, és túlértékelés:

A mai világban az az egyik alapvető gond, hogy az egyik munka alul értékelt, míg a másik felül. Azt a hamis eszmét terjesztik, hogy a csille mozgatáshoz nem kell sokat tanulni, nem kell abba sok energiát, időt és tudást fektetni, míg bankárnak vagy számítástechnikusnak viszont sokat kell tanulnia. Ez pedig akkora csusztatás, amiből szinte senki sem képes kiébredni. Ugyanis sem a befektetett időt, sem pedig a felhalmozott tudást nem érdemes ilyen módon mérni, annak nagyságrendjére nem szabad hivatkozni, és legfőbbképpen nem szabad túlértékelni azt, mert semmi nem jogosít fel senkit sem arra, hogy hamis önbizalomra tegyen szert, hogy saját munkáját és szerepét felértékelje és túlértékelje azért, mert abba időt és energiát fektetett bele, mert minden mindennel összefügg, az űrutazás és búvárkodás létrejöttéhez szükséges a szénbányász is.

Alul és felülértékelt szakmák:

A világ most csupa olyan rabszolgából áll, aki saját magát és saját szerepét túlértékeli, saját magát egy képzeletbeli piramisban elhelyezi, és saját magát ahhoz méri és ott futtatja magát, miközben az alatta lévőket maga alá nyomja. Mert senki sem akar a ranglétra alján lenni, senki sem akar beleszakadni a munkába azért, hogy kifizesse a számláit, mindeki búvárkodni akar, az idejét kedve szerint eltölteni mint egy szakképzetlen és semmihez nem értő, csak pózolni tudó és a szépségéből megélő filmsztár.

Rabszolgaság felszámolása:

Ahhoz, hogy mindenki elérje ezt a fajta kötetlen életet és szabadságot, azt csak úgy tehetjük meg, ha a rabszolgaság intézményét felszámoljuk, vagyis a két alapvető elemet, a pénzt és a munkát felszabadítjuk, és az elszámolást megszüntetjük. Ugyanis mindnekinek kivétel nélkül joga van a pénzhez, méghozzá ugyanannyi mértékben mint másoknak, mindenkinek joga van a közjóból és közkincsből részesülni méghozzá kedve szerint, mindenkinek joga van úgy eltölteni az idejét, ahogy akarja, ezért amíg nem találunk jobb megoldást, egyet tehetünk, hogy mindenféle pénz értékét legyen az központilag kibocsájtott mint az USD, vagy decentralizált mint a Bitcoin, azok értékét a nullára kell redukálnunk, és végső soron a pénzt ingyenessé kell tennünk mindenki számára, hogy mindenkinek joga legyen a saját idejét és életét úgy leélni, ahogy szeretné. Ezenfelül mindenki munkájának értékét is nullában kell meghatároznunk hosszútávon azért, hogy az ingyenes pénz és a szabadidőtöltés mindenki számára elérhető legyen.

Nulla:

Tehát a pénz és a munka értéke nulla kell, hogy legyen idővel, így lehetőségünk van arra, hogy egy szabad, boldog és kiegyensúlyozott társadalmat hozzunk létre, ami a jövőben életképes tud lenni, fejlődni tud ténylegesen a mai rabszolgatartó hatalmi gépezettel szemben.

Kérdés: Viszont felmerül a kérdés bennem, hogy emberek tömegei miért nem hisznek a korlátlan és mindenki számára elérhető közjavakban, közkincsekben, az ingyenes pénzben, a szabadidő korlátlan voltában, emberek miért akarnak rabszolgák maradni, miért nem értik meg azt az egyszerű tényt: hogy csak akkor lehet jó az élet egyéni szinten, ha mindenkinek jó lesz az élet társadalmi szinten.

Én a mindenki számára ingyenes pénzben, az ingyenes és szabad munkában, és a megtermelt értékek közkincssé tételében hiszek, másban nem.

 Új típusú családi modell - a klasszikus családi modell vége

A világban kialakult erkölcsi és anyagi válság az nem más, mint az emberek tudatában kialakult válság. A háborúk, a szegénység, a gyülőlet, vagyis az összes emberi probléma és egymásnak feszülés mögött nem áll más, mint az emberek zavarodott elméje. Mindegy milyen területet nézünk meg közelebbről, az orvos hálapénzből dohányzik, a hivatalnok csal, a rendőr hatalmat gyakorol, a katona civileket öl, a pap meg elvárja, hogy az ő eszméjét kövessük méghozzá azért, mert az egész társadalom zavarodott szinte minden szinten. De felmerül a kérdés: miért zavarodott meg az emberiség nagyrésze, miért háborúzik, miért gyűlölködik és miért szegényedünk el?

Erre pedig egyetlen egy logikus magyarázat létezik: az embereket szép lassan gyerekkorukban elrontják, vagyis olyan családmodellben nőnek fel, olyan képeket és ideológiákat szívnak magukba, ami miatt felnőtt korban végső soron létrejön a mostani félelemre és gyülöletre épülő zavarodott társadalom. Ezért a világ megváltást családi szinten kell elkezdeni, vagyis egy olyan új családi modellt kell létrehozni, ami a későbbiekben garantálja egy egészséges, tudás alapú, boldog jóléti társadalom létrejöttét a mostani erőszakossal szemben.

A klasszikus családmodell, vagyis a hierarchiára és tekintélyelvűségre alapuló már nem jarható út, mert végső soron óriási rombolást végzett az emberiségben, gondoljuk csak végig, hogy szinte egész történelmünk a háborúkról szól, mert a kalsszikus családmodell vagy egy megalkuvó embert, vagy pedig egy forradalmár zsarnokot képes kinevelni.

Az új családmodellnek ezért olyannak kell lennie, ahol e régi hibákat orvosolni lehet. Így a hangsúlyt a közös felelősségvállalásra és a világra való együttes nyitottságra kell tenni. A szülőnek ugyanúgy tanulnia és fejlődnie kell élete végéig mint gyermekének, rugalmasnak kell lenni, és készen állnia a változásra amit gyermeke folyamatosan követel tőle, illetve a szülő egész életén keresztül anyagi, szellemi és erkölcsi felelősséggel tartozik gyermeke iránt, és felé mindent megoszt. A klasszikus családmodell elvárásokkal teli, a nyitottságot nem ismeri, a felelősséget hamar eldobja, vagy éppen rátelepedik, mert semmi mást nem tud, mint végső soron megtörni a gyermeket.

Ezért sürgető egy újtípusú családmodell felállítása, mint egyéni mint pedig társadalmi szinten. Néhány kulcsszó az új családmodellhez továbbgondolás gyanánt:

- demokratikus döntéshozatal
- játékkal és örömmel teli élet
- anyagi, szellemi és erkölcsi közös felelősségvállalás
- mindenki nevel mindenkit játékosan
- mindenki felelősségel tartozik a többiek iránt
- mindenki együtt fejlődik, tanul és képzi magát játékosan
- mindenki nyitott a változásra és a másik megértésére
- a világ közös felfedezése és megismerése a cél
- kreatív és alkotással teli felszabadult élet
- minden javak megosztása és közkincsé tétele
- nyilt és őszinte kommunikáció
- a problémák együttes megoldása

A mostani családi modell rossz, ezért egy újat kell létrehoznunk, mert ez a kulcsa az emberi társadalom jövőjének.

 

 A demokratikus család - magántulajdon nélkül
Laslie Yamago kérésére

- Közös anyagi és szellemi tulajdon, vagyis közkincs.
- Közös anyagi és szellemi felelősségvállalás.
- Közös döntés a közkincs felhasználásáról és a tagokról.

A demokratikus család, magántulajdon nélkül nem más, mint közös felelősségvállalás minden fölött, vagyis a család minden tagja a saját képességei szerint vesz részt a családi életben, alá és fölérendelt szerepek nélkül. Az anyagi és a szellemi javak közösek és közkincsek, azok fölött a teljes család rendelkezik, és azokról a család egyhangú szavazata dönt. Alapelvei az együttes gondolkodás, felfedezés, kapcsolat tartás, gondoskodás, a kreatívitás, a fejlődés, az igazság, a szeretet, a tanulás, a segítség, a béke, a megosztás, a felelősség és az együttműködés, ezen alapelveket minden családtag magáénak vallja. Ezért a családban mindenki teljes anyagi és erkölcsi felelősséget vállal saját maga és a többi családtag felé.

Az anyagi felelősségvállalás

Közös tulajdon: A megszerzett anyagi javak közösek, a magántulajdon mint fogalom nem létezik, a család tulajdona minden ingó és ingatlan vagyon, afölött és annak használatáról az egész család egyhangúlag és együttesen rendelkezik, ezekből mindenki részesül kivétel nélkül.

Közös bevétel: Mindenféle bevétel, legyen az nyugdíj, munkabér, családi jutattás, vagy bármilyen más bevétel avagy természetbeni juttatás, a család tulajdonát képezi, afölött az egész család egyhangúan és együttesen rendelkezik.

Alapjövedelem: A család minden egyes tagja, a családi közös bevételből és vagyonából alapjövedelmet kap élete végéig, amit arra használhat fel, hogy emberi szükségleteit kielégítse, és ezáltal azzal foglalkozhasson, amivel szeretne.

A közös tulajdon, a közös bevétel, és az alapjövedelem minden családtag számára egyformán kötelező és elérhető, viszont azokra vigyázni kell, és azokat megkell óvni a család számára. A bevétel és kiadást oldalt gondosan kezelni kell, és figyelni kell arra, hogy a család prosperáljon, vagyis növekedjen és ne fogyjon el az idővel. A továbbiakban minden anyagi erőforrás, legyen az lakás, ház, telek, üzlet, cég, autó, bicigli, motor, nyugdíj, munkabér, családi jutattás, vagy bármilyen bevétel, ingó és ingatlan vagyon, vagyis a javak minden esetben közös tulajdont képeznek, ezek fölött és azok használatáról csakis a család együttesen rendelkezhet. A család anyagi javai és erőforrásai az egész családot illetik. viszont a betett javak százalékosan nyilván vannak tartva.

Az erkölcsi felelősségvállalás

Közös tudás: A családban megszerzett tudás közös, abból mindenkinek részesülnie kell kivétel nélkül.

Tanulás: Minden családtag élete végéig tanul és fejlődik, ez alól kivétel nincsen. Az életkor semmilyen formában nem meghatározó, minden családtag születésétől fogva képzi magát és fedezi fel a világot, a megszerzett tudást a család többi tagjával megossza, és ezért felelősséget is vállal. A család dönti el, hogy a családtagoknak miben kell képezniük magukat, illetve melyek azon tudások, amiket megkell osztaniuk másokkal.

Viselkedés: A család minden tagja példát mutat, nem veszekszik, nem számoltat el, nem gyakorol dominanciát, nem vár elismerést azért amit tett, nem sajnáltatja magát, nem siránkozik, nem szíd másokat, nem politizál, és nem rabja semmilyen ideológiának vagy vallásnak, viszont derűs, nyugalmat áraszt, elégedett az élettel amit él, a békét, a jókedvet, a szeretetet, a tudást részesíti elönyben, és mindíg az együttmüködő magatartást keresi.

Emberi szükséglet alatt a szabadidő, vagyis a teljes élet eltöltését értjük, amelyben a családtagok a körülöttük lévő világot felfedezik játékos és kreatív formában. Ezt a felfedezést kiséri egyrészt anyagi szükséglet, másrészt szellemi szükséglet. Az anyagi szükséglet az étkezés, a lakhatás, a mozgás, a gyógyulás, szellemi szükséglet a tanulás, a kommunikáció, a pihenés és a kutatás. Ezért a felnőttek számára szigorúan csak vegetáriánus étrend engedélyezett, zöldség, gyümölcs, gabona, tejtermék, és tojás, viszont senki számára nem megengedett az alkohol fogyasztás, a cigarettázás, a drog, a nyugtató, vagy egyéb környezet és önpusztító élvezeti szerek használata. Növésben lévők számára viszont megengedett korlátozottan a fehér hús és hal fogyasztás felnőtt korig.

2. Döntés a közös tulajdon felhasználásáról és a családtagokról.

Felvetés: A család bármely tagja, bármilyen kérdést felvethet, és annak megoldását kérheti, illetve bármit javasolhat, és bárminek a módosítását kérheti.

Együttes döntés: A család minden kérdésben, javaslatban csak együttesen és egyhangúlag hozhaz döntést. Ha az együttes döntés nem lehetséges bizonyos ügyben, akkor a végső döntést kivételesen a véletlenre bizzák. A véletlen évente csak korlátozott számban használható fel, a közös és egyhangú döntésre kell törekedni minden esetben. Azt, hogy a véletlent mikor és milyen esetben használják, azt csak a család egyhangú döntése határozza meg.

Felhasználás: A közös javakat mindenki felhasználhatja szabadon bármikor, de erről időben értesíteni kell a másikat, és ezt nem teheti meg a másik kárára. A személyes és intim szféra sérthetetlen minden esetben, ezt senki sem lépheti át. Ha bármiféle ütközés felmerül a közös felhasználás miatt, akkor ez ügyben a család dönt.

Családtag: Bárki lehet tag, függetlenül attól, hogy vérségileg hova tartozik. A családtaggá vállás akkor lehetséges, hogyha a család minden tagja egyhangúlag elfogadja az új tagot. Az új tag a belépéskor mindenét, vagyis az ingó és ingatlan vagyonát a család rendelkezésére bocsájtja, és a közös családi vagyonban az általa hozzáadott érték százalékosan rögzítésre kerül.

Kikerülés: A családból bárki kikerülhet saját kérésére bármikor, ilyenkor a bekerüléskor hozzáadott javakat a családi vagyonból százalékosan visszakapja. Viszont aki saját magát és mániáit részesíti előnyben folyamtosan az alapértékekkel és a családdal szemben, azzal szemben, de csak kivételes esetben lehetőség van kérni a tagsági viszony felfüggesztését, vagy korlátozását bizonyos dolgokban. Mikor egy tag kirakásáról vagy korlátozásáról döntenek, akkor a döntésnek egyhangúnak kell lennie. A korlátozás feloldása együttes döntés alapján lehetséges, ahogy a kizárás is, viszont a kizárt tag visszakapja a családi vagyonból az őt százalékosan megillető javakat.

Összefoglalás
A családban minden közös tulajdont képez, legyen az anyagi vagy szellemi érték, azok fölött egyhangúlag a család dönt, viszont létezik intimitás és azokhoz tartozó eszközök. Mindenki folyamatosan tanul és tanít, mindenki gondoskodik a másikról és felelősséget vállal, mindenki egyforma alapjövedelmet kap a szükségletekre, miközben játszik és kreatív módon de szabadon fedezi fel a világot. Viszont a begyűjtött anyagi és szellemi javak birtoklására, és azok felett való rendelkezésre nincs mód, a begyűjtött szellemi és anyagi javakat mindenki a családdal megossza, mert azok közkincsek. Minden kérdésben a családtagok döntenek egyhangúan, ha nincs mód az egyhangú döntésre, akkor kivételes esetben és korlátozottan, de a szerencse dönt. A demokratikus család model, magántulajdon nélküli közös felelősségvállalás, az anyagi és szellemi javak megosztása, és a folyamatos tanulás és fejlődés a kulcsa az új és egészséges emberi társadalomnak, ahol nincs alá vagy fölérendelés, csak együttműködés és közkincs.

 

A szellemi alapállás

"Mit kezdjek az életemmel?" - A szellemi alapállás.

Az ember élete folyamán legalább egyszer, de szerencsés esetben többször szembesül azzal a kérdéssel, hogy mihez kezdjen az életével. Az első ilyen komoly kérdésfelvetés 14 éves kor körül, a pályaválasztás döntésekor vetődik fel, majd az iskolák elvégzése után, amikor az ember már kilép a nagybetűs életbe, akkor újra felteszi magának ezt a kérdést.

A kérdésfeltevés eredményeképpen születik minden emberben egy döntés, és ez a döntés fogja meghatározni az illető további életét és jövőjét. Viszont ahogy telik múlik az idő, a döntés eredménye és sikerességeképpen, illetve az ember egyéni habitusának és korrumpálódott és töredezett természetének megfelelően a kérdés, hogy mihez kezdjek az életemmel már sok esetben alig, vagy egyáltalán már nem merül már fel, mert az ember idővel pályára áll valami körül mint valami hold, és ott kering.

Ezért az ember döntése eredményeképpen pályára áll, valamiben befészkeli magát, valami körül kering, ott jól vagy rosszul érzi magát, végső soron ez adja meg biztonságát, ez adja meg élete identitását és hitét.

A probléma ezzel csak az, hogy az ember így idővel elveszti gyermeki rácsodálkozását a világra, elveszti alapvető érzékenységét az Életre, elveszti tisztánlátását arról, hogy mi az alapvető probléma, és klisékben, öntudatlan körökben kezd el gondolkozni, nemlétező problémákat akar megoldani, így szépen-lassan, de biztosan merevedik bele saját magába, saját döntései eredményébe, onnan kilátni már nem tud és nem is akar, onnan kimozdulni már képtelen.

Ezért Élni azt jelenti, hogy nem állunk pályára, nem nyugszunk bele az Élet felfoghatatlan és mérhetetlen titkába, hanem sokkal inkább amikor csak lehet rákérdezünk annak érthetetlen és nem evidens természetére, vagyis direkt módon rákérdezünk az Életre magára, mert nem felejtjük el azt a kézzelfogható és mindenre kiható élményt, hogy Élünk, és ezzel az Élettel valamit kezdenünk kell.

Ezért időszerű mindenkor és minden időben a kérdés felvetés, ezért nem szabad semmiben sem elszállni, mert csak egy igazság létezik, az pedig az Élet maga, ezért nem szabad megfeledkezni arról: hogy mihez kezdjek az életemmel, hogy mit csináljak, mert aki megtalálja az Életét, az elveszíti azt, de aki elveszíti az Életét az Igazságért, az megtalálja azt. Mert az Élet az Igazságban lakozik, sehol máshol.

Az egész életem egy tévút

"Az egész életem egy tévút." Csak kevesen képesek olyan bátorságra, hogy szembe nézzenek azzal, hogy az egész életük egy tévút.

Vagyis szembe nézzenek azzal, ami nap mint nap kondicionálja az embert, vagyis ami nap mint nap meghatározza és ami élteti, amire minden reggel, és nap mint nap felfűzi életét, hogy szembe nézzenek azzal, hogy az valójában korrupt és hamis, töredezett és nem teljes, és végsősoron az nem is létezik.

Mert nincs miben vagy kiben hinni, vagyis nincs mibe vagy kibe kapaszkodni, hacsak nem saját tudatomba, vagyis abba ami bennem a lényeg, ami bennem a legmélyebb.

De ha jobban megnézem saját magam, akkor szembe kell néznem azzal a mindent lesújtó igazsággal, hogy még a saját tudatomba sem kapaszkodhatok meg, még abban sem hihetek igazán, mert az is átver valahol, még az is korrupt és töredékes.

Ezért ez végső soron valahol nagyon szörnyű és nehezen feldolgozható élmény, hogy még saját magamat sem követhetem, saját magamban sem hihetek, mert az is hamis és mesterkélt.

Viszont ebben a borzasztó élményben, hogy végső soron minden illúzió, mégis számomra megjelent és felsejlett talán egy olyan kézzel fogható egzisztenciális valóság, egy olyan entitás, mégha csak rövid időre is, ami az üresség helyére, a nemlétezés helyére képes volt beáramolni, képes volt kitölteni azt.

Én ezt nevezem Igazságnak, én ezt nevezem Megváltásnak, én ezt nevezem Valóságnak, és végső soron én ebben hiszek és ezt követem, mert ezt én Valódi Életnek, Valódi Igazságnak, végső soron meseszerű valóságnak találtam.

 

 

Az emberiség valódi problémája a széthúzás

Az emberiség valódi problémája - vagyis miért nem tartunk össze? A széthúzás.

A valód problémánk nem gazdasági, nem etnikai és nem is földrajzi adottságú, mégcsak nem is kultúrális vagy vallási alapú, ahogy ezt ma is, és régen is sulykolták az emberbe folyamatosan.

A gazdasági problémák, a rasszizmus, a terület birtoklási viták, a szegény-gazdag szembefeszülés, a vallási és kultúrális ellentétek..., és ezek következménye a háborúk, csak is kizárólag azért kerültek az emberi tudat középpontjába, és kizárólag csak is azért tudtak megerősödni a történelem folyamán, mert idővel az ember elvesztette tisztánlátását, elvesztette tényleges problémáját, vagyis az ember a történelme folyamán elvesztette azt, amivel ténylegesen szembe kell néznie.

A valódi probléma elvesztése azt jelentette hosszútávon, hogy az emberiségnek saját magával kellett szembenéznie, és végső soron saját magával kellett szembefeszülnie. Ez az emberi történelem.

Mert hosszú generációk óta hibásan történik a figyelem átöröklése, a súlypontot és a lényegi elemeket hibásan olyan dolgokra teszik, vagyis az ősök olyan dolgokkal foglalkoztak, olyan dolgokat akartak megoldani, ami nem a valódi problémánk, hanem sokkal inkább jó dolgunkban vagy éppen egy szembefeszülésben találtak maguknak elfoglaltságot. Ilyen luxusból született a rasszizmus, a terület birtoklás vágy, a vallási vita, de akár a szegény gazdag ellentét is.

Mivel az emberek nem látták a valódi problémát, vagyis az egyetlen problémát amivel szembe kell néznünk, ezért képtelenek a valódi és globális összefogásra még most is, és csak a helyi, lokális ügyekben tartanak össze, abban mélyülnek el és abban csoportosulnak, így vesznek el vallásban, nemzetben, bőrszínben, aktuál politikai eszmékben.

Pedig az emberiség valódi problémája nem más, mint az életben maradás, ez pedig közös, mindnyájunk problémája. Ha mondjuk tegyük föl, kivülről megtámadnák a Földet, vagy ha egy óriási természeti csapás következne be, vagyis ha egy hatalmas kataklizma érné mostani életünket, akkor azonnal kijózanodna mindenki, azonnal eszébe jutna mindenkinek, hogy mi emberek vagyunk és összetartozunk, méghozzá zsigerből és nem mesterkélten, és mindenki nyomban elfelejtené a kis stílű és mondvacsinált problémáit.

Az ember attól ember, hogy képes összetartani egy közös cél érdekében, és nem attól ember, hogy hatalmat gyakorol, ahogy ezt még sokan tévesen gondolják. Így az emberiség első és legfontosabb lépése és feladata az, hogy az összetartást, az összetartozást tűzze ki maga számára mint elérendő egyetlen célt, és ne bármi mást, ugyanis minden problémánk megoldása a jelenben úgy a jövőben az összetartásban, a kooperációban keresendő, és sehol másutt.

 

 

Saját nyomoromról:

Szülinapi sacher torta egyenesen Neked a bécsi Sacher cukrászdából, amiért eljöttél az oldalamra és felköszöntöttél. Köszönöm szépen Neked, és fogyaszd szeretettel az a tortát, amit én sütöttem ki 43 évem alatt:

Azt a szokást találtam ki már egy jó ideje, hogy amikor nekem van szülinapom, akkor a gyerekeknek veszek ajándékot, őket lepjük meg, illetve elvisszük őket valahová, ami... nekik való és ahol jól érzik magukat. Én így ünneplem a születésnapom, ezért most képzeletben ezt küldöm Neked, és hozzá egy rövid kis történetet arról, hogy hogyan szoktam le saját nyomoromról:

Húsevés:
6 éves koromig nem ettem húst, addig sikeresen ellen tudtam állni a környezeti nyomásnak és az injekcióknak, mert azt adtak helyette, de végül megtörtek a csirkecomb finom ízével úgy, hogy a szomszédba csempészték be az ételt, így a szomszéd néni kedvessége szoktatott rá, és végül tőle fogadtam el, így csirkecomb függő lettem, de más húst utána sem nagyon tudtam megenni, mert zsigerből éreztem, hogy az nincs rendben. Aztán már 16 éves koromban amikor kezdtem felfogni azt, amit az állatokkal csinálnak, akkor kezdtem újra lejönni róla, mert az állatokat a barátaimnak tekintettem, és én nem akartam részt venni ebben a tömegmészárlásban.

Cigaretta:
10 éves koromban rászoktattak a cigire, anyám behívott a konyhába, és megkínált, mert azt hitte, hogyha megkínál vele, akkor jót tesz, és nem leszek függő tőle nagy koromban, hát tévedett, de nagyot. Ezenfelül még a barátok is ügyesek voltak és segítettek rászokni jó alaposan, így függője lettem. A cigiről aztán nekem tényleg nehéz volt leszokni, mert minden barátom szinte dohányzott körülöttem, de ennek ellenére többször leszoktam róla hosszú évekig, majd vissza, vagyis lifteztem. Megfigyeltem, hogy mindig úgy szoktam vissza, hogy vagy alábecsültem az erejét, hogy egy-két szál nem árthat meg, vagy feszültségoldásnak használtam, és így szépen lassan visszaszoktam, de a barátok és a környezet mindig segítettek a visszaszokásban, míg végül közel 20 év vívódás után 7 évvel ezelőtt rá kellett jönnöm, hogy a cigiről én nem tudok leszokni. Ez elég kiakasztó volt, hogy nem tudom abbahagyni a füstölést (napi 3-10 szál), mert azt szinte anyatejjel szívtam magamba, és ez adott valamiféle hamis biztonságérzetet.
Ezért nem tudtam mást kitalálni, minthogy nem állok ellen ennek az erőnek, és ezért eldöntöttem viszont, hogy mindig cigizni fogok és láncdohányos leszek, hiszen leszokni nem tudok róla. Eközben arra is rájöttem, hogy arról viszont letudok szokni, hogy vegyek valamit és meggyújtsam azt cigarettázás címszó alatt, így hát úgy döntöttem, hogy nem veszek semmit, úgyis sokba kerül, viszont egész nap cigizni fogok.

Bejött, és azóta is jókat szippantok a levegőbe és lélegzek naphosszat, de nincs hozzá szükségem semmire. Azt azért elkell mondanom, hogy az elején amikor abba hagytam, akkor percenként kb 100szor jutott eszembe, hogy rágyújtsak, és mindig rá kellett, hogy jöjjek, hogy hát folyamatosan cigizem, és így hát nincs mit tennem.

Alkohol:
Az alkoholra 16 évesen a barátaim szoktattak rá, illetve mindenhol láttam a jó példát, de mivel az első nagyobb bulin 17 évesen összekevertem fél liter pálinkát, egy üveg bort és hozzá sört egy nagy befőttes üvegben, és így az egészet egy húzásra megittam, ezért olyan rosszul lettem, hogy egész éjszaka hánytam, 17szer pontosan. Ez nagyon mély nyomot hagyott bennem és megértettem, hogy az alkohol tévút. Aztán később megértettem, hogy az alkohol ugyanolyan elgyengülés mint a cigaretta, vagyis az ember a saját feszültségét akarja vele kompenzálni. Itt is fennáll az a veszély, hogy az ember vagy a társaság miatt iszik, vagy lebecsüli az alkohol hatását és hosszútávú erejét. Alkohol függő soha nem voltam, mert mindig kerültem azt azóta, amióta megismerkedtem vele, és majdnem belehaltam. Viszont az történt velem 13 évvel ezelőtt, amikor egy barátom családi problémáját segítettem megoldani, amit egy hónapig tartó sörözés közben lehetett csak megbeszélni, hogy miután megoldódott a problémája és én egyedül maradtam, mentem a közértbe sört venni. Rájöttem, hogy nem én akarom a sört, hanem a testem kívánja, amelyre cirka 1 hónap alatt rendesen rá is szokott. Ezért hát "lekötöztem" magam, és pár nap után el is felejtettem az egészet.

Mégegyszer kísérletet tettem a kultúr alkohol fogyasztásra borral, egy ujjnyi könnyű házibort higítottam a végtelenségig, és úgy ittam mint valami málnaszörpöt, csak éppen hogy színe lett a víznek tőle, és így gyakorlatilag egész nap szopogattam a bort. 1 hónap alatt ittunk meg nagyjából 5 liter bort ketten így szörp formájában, mondjuk 3 liter bor volt egy hónap alatt az én részem, de azt vettem észre, hogy itt is ugyanaz a hatás alakult ki mint a sörnél, hogy hozzászoktam és kívántam, ezért ezt is abbahagytam.

Ezért megtanultam egy életre azt, hogy az alkohol bármilyen formája függést okoz, úgy mint a cigi vagy a drog, és azóta sem iszom. Annyira nem iszom, hogy mondjuk nagy melegben egy fél literes szénsavas ásványvíz is a fejembe tud szállni, és spicces leszek tőle, ezért vigyáznom is kell arra, hogy szénsavast ne igyak ilyenkor.

Drog:
A droggal elég későn, 32 éves korom körül találkoztam, és ott is a barátok voltak a ludasok. Hosszú ideig jártak a nyakamra, kb fél évig, mire rá tudtak venni arra, hogy a fűvet kipróbáljam, mert az jó. Lett saját pipám, komolyan elő lett készítve az én "beavatásom", komoly szellemi körítést tettek az egész mellé. Végül miattuk belementem, de csak a fűbe, másba nem. Viszont szerencsém volt, mert azonnal rájöttem, hogy nekem nincs szükségem fűre ahhoz, hogy elérjem ugyanazt az állapotot amit a fű okoz, mert eltudtam érni azt cigivel, sőt később levegővel is, ezért aztán nem is izgatott a téma nagyon, mert innentől kezdve amikor ki be lélegeztem, akkor olyan volt, mintha fűveznék, így fű nélkül de állandóan füveztem, de persze a füves barátok ezt nem hitték el nekem, aztán tovább próbálkoztak és megint belevittek még kétszer a tényleges rosszba, beleszippantottam egyet, és attól én olyan rosszul lettem, hogy 1 hétig feküdtem és szenvedtem egyetlen egy sluktól, olyan rosszul lettem tőle. Azóta is messze elkerülöm a fűvet és a füveseket, mert azok az emberek azt hiszik, hogy a fűben lévő anyag vezet valahová, erről fanatikusan megvannak győződve, egymást erősítik ebben, holott a fű nem vezet sehová, csak hozzászokásra és függésre, rosszullétre és hosszútávú leépülésre.

Gyűlölködés:
Viszont a gyűlölködésre soha nem tudtak rászoktatni senki irányába, akármennyire is próbálkoztak, azt bennem senki sem tudta elérni, mert már nagyon korán, gyerekkoromban megértettem mélyen azt, hogy minden emberben van valami jó, csak ezt a jót nekem megkell látnom benne, megkell értenem és találnom benne.

Mivel gyerekkoromban mélyen megértettem ezt a jó és tiszta alapot minden emberben és minden élőlényben, ezért én azóta is mindenkiben és mindenben a jót keresem, és mindenkiben meg is találom azt.

Ez a jóra való irányultság az ami végső soron megvédett engem attól, hogy elsüllyedjek és teret engedjek magamban az önsajnálatnak, hogy elgyengüljek és szerekben vigasztalódjak, ezért hát végső soron nagy szenvedések és vívódások után legyőztem azokat, amelyek minden embert megnyomorítanak, és most már tudom, hogy ezek bármely formája és fogyasztása, legyen az szellemi, kultúr vagy bármi egyéb, legyen hozzá bármilyen magyarázat, számomra elfogadhatatlanok, mert függést és nyomorúságot okoznak, a húsevés, a cigi, a drog, az alkohol és a gyűlölködés.

Összefoglalás:
Ezért én nem is akarom azt megérteni, hogy miért kell ezeket használni, mert ebben a dologban én végső soron hajthatatlan lettem, mert ebben az irányban én nem találtam semmit, csak szenvedést, pusztulást és halált, aki pedig mást mond erről, az egyszerűen magának hazudik és nem nekem.